2014. július 29., kedd

Third-I want you by my side

A szívem a torkomban dobogott. Luke hatalmasat sóhalytott, majd a zsebéből előhúzott egy fekete borítékot. Lefagytam. Nem, ez lehetetlen. Az agytekervényeim azonnal dolgozni kezdtek, mikor bevillant valami. Előtört belőlem a nevetés. Luke továbbra is komoly arccal bámult rám.
-Most viccelsz, ugye?-kérdeztem egy bátortalan mosollyal az arcomon.
-Ezzel soha nem viccelnék.-mondta halál komolyan. A mosoly az arcomra fagyott, majd felpattantam. Fel-alá kezdtem járkálni, miközben homlokomat dörzsölgettem.
-Honnan a francból szerezted ezt a vacakot, Luke?!-kérdeztem idegesen.
-A konyhapulton találtam, mikor hazaértünk.
:Nem, nem, nem.- ismételgettem kétségbeesetten. Luke próbált megnyugtatni, több-kevesebb sikerrel. Soha nem hittem ezekben az istenverte borítékokban és hozzájuk fűződő történetben, de most valahogy félni kezdtem tőlük.
-Mióta lehet ott?-kérdeztem idegesen.
-Sejtelmem sincs.-mondta ugyanolyan kétségbeesetten Luke.
-Kinyitottad?-kérdeztem talán a számunkra legfontosabb kérdést.
Luke habozva bár, de félénken bólintott.
-Mennyi?
-36 nap.-mondta, majd lesütötte szemeit. Az idegességem kiütötte volna már a Richter skálát is. Ha az a boríték pontoan harminchat napja hever a konyhapulton?!
-Szerinted kié?
-Halvány sejtésem sincs.-jelentette ki Luke.
Ekkor tört elő belőlem zokogás. Tulajdonképpen valaki a kezembe adta a halálom dátumát. Luke felállt és karjaiba zárt. Nem mutatta, mennyire ideges, de teste rázkodott. Minden erejével azon volt, hogy ne mutassa ki a benne lakozó félelmet, mégsem sikerült teljesen elrejtenie előlem.
-Nem akarok szólni róla senkinek.-mondtam. Válaszul bólintott. A fejem búbján hagyott egy forró csókot, majd kezeit átkulcsolta a derekamon. Fejem mellkasának döntöttem és vártam, hogy illata mielőbb az orromba kússzon. Imádtam őt, tetőtől-talpig, nem volt egy apró hibája sem, amit ne szerettem volna. Akár hozzám, akkár hozzá tartozik a boríték, egyet tudok. Ő fog a legjobban hiányozni nekem. UTÁLLAK BLACK COVER!
-Deborah Faith Clarsson, remélem van Bakacslistád!-mondta nevetve, mire szúrós szemekkel néztem rá. Mosolya az arcára fagyott, mikor rájött ez nem volt egy jó poén.
-Ne haragudj!.mondta lebiggyesztett ajkakkal, majd felém hajolt és lágyan megcsókolt.
Hazaérve azonnal kutakodni kezdtem a fiókokban, hogy előkeressem tizenötödik életévemben összeállított bakacslistámat. Az éjjeliszekrény legalsó fiókjában bukkantam rá. Tizennégy+1 pont szerepelt rajta. Az utolsó akkor került fel rá, mikor megismertem Lukeot.

  1. Mielőtt meghalnék, szeretnék részt venni egy fesztiválon.
  2. Mielőtt meghalnék, szeretnék egy esküvőt a tengerparton.
  3. Mielőtt meghalnék, szeretném összehozni Corát és Ezrát.
  4. Mielőtt meghalnék, szeretném megmenteni egy ismeretlen életét.
  5. Mielőtt meghalnék, szeretném, hogy valaki tömegben valljon szerelmet.
  6. Mielőtt meghalnék. szeretnék eladni egy tucat lemezt és abból meggazdagodni. 
  7. Mielőtt meghalnék, szeretnék megnézni egy darabot a Sidney Operában.
  8. Mielőtt meghalnék, szeretnék úszni az Adriai tengerben.
  9. Szeretnék egy nászutat Bora Borán.
  10. Mielőtt meghalnék, szeretnék segíteni egy rászorulón.
  11. Mielőtt meghalnék, szeretnék valakinek örömet szerezni.
  12. Szeretném lenyelni a fahélyat.
  13. Mielőtt meghalnék, szeretnék hegyet mászni.
  14. Mielőtt meghalnék, szeretnék ÉLNI. 
15. I want YOU by my side

-Angyalom, mit szorongatsz a kezedben?-ölelt át hátulról Luke, majd egy lágy csókot lehelt a kulcscsontomra.
-A bakancslistámat!-jelentettem ki elégedetten, majd a kezébe nyomtam. Szemei végigjárták a sorokat, majd tekintete az arcomra vándorolt.
-Vágjunk bele!-jelentette ki, mire az arcomra széles mosoly húzódott. Nem volt ötletünk, hogyan valosítjuk meg, de tudtuk, hogy ezt a tervet mi végigvisszük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése